Elég ritkán fordul velem elő, hogy teljes blogbejegyzéseket megírok, aztán nem töltöm fel őket, hanem hagyom őket állni. És most mégis ez történt. Ki érti ezt? Valahogy a gondolatok még csak-csak szavakká alakulnak a fejemben, le is írom őket, de már addig az aprócska momentumig képtelen vagyok eljutni, hogy plusz tíz kattintással fel is töltsem. Furcsa dolog, de ez van.

Igazából még az sem igaz, hogy ritkán fordul elő velem. Szerintem még soha nem fordult elő. Annyira ritka, hogy ez az első.

Viszont, ami fontos, az az, hogy terveztem két menüpontot már egy ideje, és most mindkettőhöz kaptam inspirációt. Mindkettőnél azon törtem a fejem, hogy mégis, mivel kezdhetném el. Most mind a kettőnél tudom. Úgyhogy tessék a vonalban maradni, előbb-utóbb jelentkezem.

A viszonthallásra.