Mennyiség és minőség 2006 (M-Z)

Kicsit késlekedve, de mégis megérkezett a várva várt harmadik rész (Itt az első és a második). Nagy titkokkal és leleplezésekkel ugyan ez sem büszkélkedhet – spoilerekkel tele van! -, de vallomásos jellege töretlen.

Moore, Christopher: Biff evangéliuma – Jézus életének nagy titka: az a harminc év, ami “közben” eltelt. Úgy, hogy az akár igaz is lehetne. Kung-fu, jeti, buddhisták, és néha komoly dolgok is. A passió pedig meghatóbb, mint sok más feldolgozásban. Imádom.

Moore, Christopher: A leghülyébb angyal – Azt hittem, hogy ha a Biff tetszett, ez is tetszeni fog. Elég nagy tévedés volt. A végén valamit visszacsinálnak, és kezdődik az egész elölről.

Niffennegger, Audrey: Az időutazó felesége – Romantikus volt, de nem nyálas. A lánynak valami C.-betűs neve van, a fiú Henry, és kizökkent az időből. A találkozásaik C.-vel nem kronologikusak, hiszen életük mindkettejük szemével más sorrendben zajlik. Henry minden időutazás során ismeretlen helyen találja magát meztelenül, és fogalma sincs, hogy hol és mikor. Okosan és értelmesen megírt szerelmetes történet, és az ilyesmi elég ritka. Születik egy kislányuk is, meg kísérleteznek időutazó egerekkel. Henry a végén meghal, de ez nem nagy meglepetés.

Nöstlinger, Christine: Suzi és Paul titkos naplója – Forgatós könyv volt, egyik oldalról Suzi, másik oldalról Paul írása. Talán szerelmesek voltak?

Nöstlinger, Christine: Ilse Janda (14) – Tetszett, de nem emlékszem részletesen. Ilse lelép otthonról valami hapsival, és keresik, de érzem, hogy a fejemben összefolyik valamelyik G. Szabó Judittal.

Payne, C. D.: Lázongó ifjúság – Nick Twisp akcióban! Sheeni Saunders álmai asszonya, és valahogy meg kell találni a bugyijába vezető utat. De milyen áron! Valakinek az öngyilkosságba késztetése, számtalan hulla, el- és feltűnő gonosz kutyák, és egy transzvesztita, meg sok pénz is előkerül, és nem erőltetett, hanem vicces.

Payne, C. D.: Leláncolt ifjúság – De hozzá tartozik a történethez, hogy fogalmam sincs, hogy melyik könyvben mi történik és milyen sorrendben.

Payne, C. D.: Száműzött ifjúság – De egyszer mintha Nick majdnem elutazna Indiába, meg lenne egy Vijay nevű haverja. És… ja igen, még az is lehet, hogy a küldetés beteljesül :)

Picoult, Jodi: Nővérem húga – Erre élénken emlékszem, de most nem írom le, majd részletesen mert Picoult jó.

Porter, Eleanor H.: Az élet játéka – Pollyana a frissiben megárvult kislány mogorva nagynénje gyámsága alá kerül, és hű-de-negédesen megváltja a világot. Louisa M. Alcott a köbön. Egyébként nem rossz, illetve amikor tízévesen először olvastam, akkor nem volt az. :)

Porter, Eleanor H.: Pollyanna grows up – Pollyanáról ekkor tudtam meg, hogy van folytatása is. Elég sok könyvről fogalmam se volt, hogy ezer meg ezer folytatása van (Oz, Fecskék és Fruskák, Doktor Dolittle, Mumin, stb.), és ezek mindig meglepetésként értek. Nos, ezt a Project Gutenbergről töltöttem le, és monitoron olvastam a kétharmadát, a végét meg kinyomtatva a kocsiban nyaralás felé menet. De hogy miről szólt, az rejtély. Gondolom hozzáment a Tom nevű fiúhoz, mert az ilyen regényekben mindig van egy Tom nevű fiú, akihez feleségül lehet menni.

Preston, Douglas: Jennie – Hú, ez a majmos időszakom volt. Jennie csimpánz volt és ennek megfelelően elég kezelhetetlen. És mintha a végén meg is halt volna. Vagy valami más szörnyűség történt vele.

Raana Raas: Csodaidők – Az ogfák vöröse – Imádom. Igaz, százszor olvastam azóta, de négyszer legalább biztosan. De erről majd egyszer részletesen.

Rowling, J. K.: Harry Potter and the Half-Blood Prince – Kell bármit is mondanom? :) (A megjelenés előtti napon fejeztem be. Majd belegebedtem, hogy nem volt kivel megbeszélnem. Tanultam a leckéből.)

Rowling, J. K.: Harry Potter és a Félvér Herceg – :)

Rushton, Rosie: What a week to fall in love – Ezt pénzért olvastam. De még így se érte meg. Valaki árva volt benne, valakinek meg hülye szülei voltak, valakinek meg ikrek költöztek a szomszédjába.

Slade, Arthur: Törzsek – Az az eset, amikor a fülszöveg jobbat ígért, mint amilyen a könyv maga. A főszereplő fiúnak mintha antiszociális tendenciái lennének. És a bizonyítványosztás előtt leborotválja a fejét. De hogy miért, és mi történik közben, arról nincs sok elképzelésem.

Tokaji Zsolt: Hova mennek a kacsák? – Tetszett, meg dedikáltattam is, de igazából itt elfogult vagyok, mert ilyen címmel szerintem bármi tetszett volna. Van benne egy szexuálisan szabad közösség, egy pszichológus-pedagógus, egy abuzív nevelőapa, egy festmény, aminek ugyanaz a címe, mint a regénynek, és egy maci, akit eltemetnek a megöngyilkolt gazdájával egyetemben. Valami ilyesmi. A finom részletek már kiestek a fejemből. Az viszont biztos, hogy dedikált példányom van. És dedikáláskor megbeszéltem Tokaji Zsolttal, hogy jó a cím, és ennek ő örült.

Townsend, Sue: Adrian Mole és a tömegpusztító fegyverek – Volt benne gonosz G-betűs hattyú.

Váczy András – Kate King: Varázslók titkai – Öhm, Harry Potter-színészekről szólt.

Vonnegut, Kurt: Kékszakáll – Többször olvastam már, Rabo Karabekian örmény absztrakt expresszionista festőművész életművét, a szatén-dura-lux szerencsétlen öregedését, a kotnyeles, viktoriánus hintázó kislányokat gyűjtő újságírónőt, és a Nagy Titkot a fészerben. Vonnegutot imádom, említettem már?

Vonnegut, Kurt: Gépzongora – Dacára annak, hogy Vonnegutot imádom, erre speciel eléggé korlátozottan emlékszem. Lehet, hogy a legfogékonyabb korszakom után olvastam már. A végén az emberek verekedtek a narancslé-automata miatt.

Vonnegut, Kurt: Börleszk – A Kedvenc Könyvem.

Vonnegut, Kurt: A Bajnokok Reggelije – Az elején szó esik a segglyukak rajzolásáról, az amerikai államszerkezet és a himnusz értelmetlenségeiről. Továbbá egy ötvenedik születésnapról, az indianapolisi Művészeti Fesztiválról (védnök: Eliot Rosewater, díszvendég pedig az utánozhatatlan Kilgore Trout). Vonnegut szabadon engedi a szereplőit. Cecilia tisztítószert ivott, Dwayne Hoover és Wayne Hoobler találkoznak. Az előbbi becsavarodik, az utóbbi sose volt normális. Van Nyuszi nevű bárzongorista. És műanyag folyik a patakba. Autókat adnak el, és Dwayne Hoovernek viszonya van a titkárnőjével.

Vonnegut, Kurt: A hazátlan ember – Kései gondolatok. Életmű zanzásítva. Én jobb szeretem, mikor rövidítetlen.

Vonnegut, Kurt – Stringer, Lee: Beszélgetések az írásról – Irritált az a Lee nevű fazon. Ideges voltam tőle, nem is emlékszem sokra.

Webster, Jean: Erre csak Patty képes! – Patty megbotránkoztatja a Szent Orsolya intézet valamennyi tanárját. És latinul tanul. Meg betörőt fog. Meg alkalmasint ő is betör másik helyekre. Meg kísértetet is játszik. Meg… hát, lehet, hogy ezek egy része a kollégiumos könyvben van már, az tuti, hogy a kárpitot ott próbálják fölszögezni a falra.

Webster, Jean: Nyakigláb Apó – Szerelmes, levelezős, árvás. Jerusha Abbottot azzal a feltétellel hajlandó egy jómódú úriember főiskolára küldeni, hogy író lesz belőle. Hogy a jómódú úriember valójában kicsoda, és hogy jóváhagyja-e Judy párválasztását, és Judy megbocsát-e neki mindenért, amiért meg kell, az maradjon a kis könyv titka (meg az enyém).

Webster, Jean: Kedves Ellenségem! – Az azóta alaposan meggazdagodott Jerusha (Judy) gyermekkora színhelyét, a John Grier Otthont mintaárvaházzá kívánja alakítani, mégpedig úgy, hogy a legjobb főiskolai barátnőjét, Sally McBride-ot teszi meg igazgatónőnek. Adjunk még a leveshez egy hiperaktív kisfiút és egy megátalkodott kislányt, egy skót doktort, akinek titka van, egy buta nevelőnőt, néhány jóindulatú örökbefogadót, egy gazdag, politikai ambíciókat dédelgető vőlegényt, egy jómódú fiatalembert, aki nagyon ért a fiúk nyelvén, és hajlandó indiánosdit játszani velük, meg egy mogorva házvezetőnőt… és nagyjából kirajzolódik előttünk a cselekmény. A világ legjobb levelezős regénye.

Weston, Riley: Before I go – Korcsolyás-meghalós-szexelős könyv! :) A kulcsmotívum egy csoffadt sárga lufi. Victoria Jenkinsnek hívják a nagy vetélytársat. És egy kemoterápiás kezelés alatt álló végtelenül gyenge, fél éve jeget nem látott lány ha kiszökik a kórházból és el-tömegközlekedik a jégpályára, akkor simán ugrik négyfordulatost (bár a regény egészében elég felszínesen szerepel minden, aminek köze van a korcsolyához, a szerző tuti soha nem látogatta az FSU-t.) A végén meg van nagy tengerparti haldoklás.

White, Andrea: Túlélni az Antarktiszt – Ciki vagy sem, ez a könyv indította el a sarkkutatós-expedíciós ciklusomat. Ez egyébként regény, öt gyerek, akiknek egy valóságshow keretein belül meg kell ismételniük Robert F. Scott expedícióját a Déli-sarkra. Az események gyanúsan úgy alakulnak, mint 1911-ben, és ettől aztán az egekbe ugrálnak a nézettségi adatok. De van egy srác a tévénél, akinek ez nem tetszik, és megpróbál segíteni. És… áh, nem tudom, de a végén happy end van, és jön valami magas ember megmenteni őket, aki állítólag Amundsen.

Wilson, Jacqueline: Folytassa, Lottie…! – Charlie-nak a viktoriánus korról kell házidolgozatot írnia az iskolába, és ő a saját életét próbálja kellő dramaturgiával fikcióként eladni. Bájos. Egyike azon kevés JW-könyvnek, amikben nincsenek igazán nagy tragédiák, ha csak rosszul nem emlékszem.

Wilson, Jacqueline: Titkok és tündérek – Jujj, ez nagyon jó volt, de ezt is olvastam már korábban angolul. Violetnek van egy bátyja, aki végtelenül visszaél mindennel, és valami egészen hidegrázósan tudja manipulálni a családját – na jó, főleg Violetet. Meg van benne virágnevű barátnő is (Jasmine?), és egy tündéres könyveket író és rajzoló író, Casper Dream. Hihi.

Wilson, Jacqueline: Szerelmi leckék – Egy bizonyos olvasási rutin kialakulása után az egyszerű ember ódzkodik az olyan címektől, amikben szerepel a szerelem szó, meg amiknek rózsaszín, szívecskékkel ékes borítója van. De nagyon örülök, hogy túltettem magam a kezdeti ellenérzéseimen, mert eddig messze ez a kedvenc Jacqueline Wilson-könyvem (meg az új Tracy Beaker, a színházas). Arra nem emlékszem, hogy hogy hívták a lányokat, de a papának antikváriuma volt, és otthon tanította a lányait, amíg agyvérzést nem kapott, és a mamának muszáj nem volt iskolába adnia a gyerekeit. És a nagyobbik lány sutty, beleszeret a rajztanárba, aki fiatal, jóképű, kedves, és családos. A kislány azt hiszi, az érzelmei viszonzottak. A tanár azt hiszi, hogy a kislánynak szüksége van egy támogató személyre. És ahogy ez az egész párkapcsolati dinamika kibontakozik, ahogy a tanár (valami X van a nevében, de tuti nem azzal kezdődik) rádöbben a dolgokra (az állása is veszélybe kerül)… imádom. Ja igen, Prudence a lány. Jó kis név, nem? (És ezt csak akkor egyszer olvastam. De lehet, hogy most előszedem újra.)

Wilson, Jacqueline: The World of Jacqueline Wilson – Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy ez melyik “mindent Jacqueline Wilsonról” típusú könyv. Vagy a kicsi, vagy a nagy, vagy egy másik. Biztos voltak benne rajzok meg történetek meg ilyesmi.

Olvass tovább:

A bejegyzés kategóriája: Könyvmoly
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.