Első este

Reading Time: 2 minutes

Fogalmam sem volt róla, hogy micsoda plusz energiák lakoztak bennem észrevétlenül. Ma felszabadultak. Az a különös, hogy bár fáradt vagyok, és voltak a nap során konfliktusaim (hajjaj!), de nem vagyok kimerült, nem vagyok kiborulva, kidöglődve, vagy éppen rosszkedvű. Csak egyszerűen elfáradtam. Nem tudtam, hogy ennyit számít az, hogy egy háromnegyed órával többet utazom.

Persze, nyilván nem az számít. Korán keltem, nagyot sétáltam délelőtt a környéken. Nem olyan volt, amilyennek megszoktam. Tudom, hogy klisé meg minden, de összementek a dolgok. Amik távolságoknak, magasságoknak, méreteknek rémlettek, a valóságban egytől egyig apróságok. Mindegyikük. A lakótelepen a házak négyemeletesek. A játszóterek kicsik. A párkányok alacsonyak. Az utcák rövidek.

Találtam egy utcát, amelyiken soha nem mentem végig: eszembe se jutott, egyszerűen tudtam, hogy kívül esik a határaimon. Most mentem rajta. Nézelődtem. Nem sok köze van a mostani környéknek ahhoz, amit nyolc évvel és néhány hónappal ezelőtt itt hagytam.

Minden utca le van aszfaltozva.

Még nem egészen múlt el a panzió-érzésem. De már határozottan múlik. A buszozás ezen tényleg segített. Hazafelé már olvastam is. El is fogyott a könyvem, délelőtt majd valamelyik dobozból keresek valamit. Azon gondolkozom, hogy holnap reggel veszek egy alomtálcát a macskának, aztán, ha van időm, akkor bemegyek a “régi helyre”, és dobozolok még könyvet, meg adok enni a macskának. Itt nincs még kedvem kipakolni. Nagyon élvezem a félkész, üres állapotokat.

Minimalista életvitel. A hűtőszekrény se költözött még ide: most a földszinten a külső ablakpárkányon tartjuk a hűteni kívánt dolgokat, például a tejet. Kicsit vicces.

Azt hiszem, most lefekszem aludni. Már csak azért is jó, hogy nincs még bekötve a net; nem netezek egész éjszaka, nem töltöm ki semmitmondó marhaságokkal a napomat, nem csinálok semmit csak azért, hogy csináljak valamit. Csak olyasmit, aminek van értelme. És ez jó.

Lehet, hogy még a regényemet is befejezem. Fordítani nem tudok, mert nem kaptam meg se a forrásszövegeket, se a határidőket. Nincs net. :)

Minimalista életvitel, mint mondottam volt.

Határozottan tetszik.

Csak a macskám…

A bejegyzés kategóriája: Mindennapok
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük