Fejlemények

A mai nap változásai: van tejeslábosom. Holnapra hűtő- és mosógép is lesz, és fényképezőgép is. Lassan, de biztosan alakul.

Holnap kell hoznom haza celluxot és ollót meg csomagolópapírt, mert ezek a dolgok nincsenek itthon. Még. Ha holnap hozom haza, akkor holnapután még pont vissza tudom vinni.

Rettentően fáradt vagyok. Mindkét csuklóm kinyuvadt, a bal a sérülése miatt, a jobb meg a bal sérülése miatt ránehezedő külön terheléstől. Isteni.

A buszom meg ma egyszerűen áthajtott a megállómon, és hiába jeleztem, nem állt meg. Olyan helyen szálltam le, ahol még soha életemben nem jártam. Egy pillanatra elöntött a pánik, de aztán sikerült úrrá lennem rajta, és ezerrel hazatrappoltam.

Még mindig élvezem, csak most már fenyegetően nehezedik rám a karácsony, már közel van, de még nem látom a végét. Nem tudom, hogy miként fogom túlélni a hátralevő két napot. Nem tudom, hogy mikor fogom rendesen belakni a szobámat. Nagyon sok mindent nem tudok még.

Azt tudom csak, hogy valahogy, valamikor, valami lesz.

Hogy most két napot dolgozom, aztán hármat nem. Aztán egyet igen, és kettőt nem. Aztán megint kettőt igen és hármat nem. És belehalni már csak az eljövendő kettőbe fogok, a többibe nem.

Meg kell keresnem a fényt az alagút végén. Meg a pozitív életszemlélet, meg minden.

Akárhogy is lesz, a polcom tetejéről már hat elefánt figyeli, mit csinálok. Ma a kék virágos fehér vászonelefánt költözött föl, akit Ritától kaptam. Annak is vagy tíz éve.

Soha nem gondoltam még bele, hogy az elefántok ilyen régóta tartanak nálam. Pedig de. Ötödikes vagy hatodikos lehettem, amikor rájöttem, hogy az elefánt a kedvenc állatom. Valahogy akkor az volt a menő az osztályban, hogy mindenkinek egzotikus állat volt a kedvence: Borié teve volt, Flóráé a zsiráf, Lillusé pedig a gepárd. Az enyém pedig az elefánt. Néhányan már akkor is megvoltak a gyűjteményből, csak akkor még nem képeztek gyűjteményt; azzá csak később alakultak át, talán amikor 2000 szeptemberében odaköltöztünk, és eszembe jutott, hogy kiállíthatnám őket.

És most fokozatosan beköltöznek az elefántok a szobámba.

A bejegyzés kategóriája: Mindennapok
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .