ÜKH

Minden évben a Könyvhét szombatja az első igazán nyárias nap, amikor szoknyát szoktam venni, és szandált. Ilyenkor szoktam könyvekre szert tenni, dedikáltatni, emberekkel találkozni, és beállni egy pultba vendégmunkásnak.

Arra mindenképpen jó volt, hogy ma se kelljen túl sokat gondolkoznom egészen addig, amíg el nem indultam haza, attól kezdve pedig magával ragadott a Csodaidők, és nem tervezek lefeküdni addig, amíg el nem érkezem arra a nyugodt és elégedett, megbékélt végpontra, ahova hiszem, és tudom, hogy el kell érkeznünk együtt, Judynak, Yaannak, Giinnek és nekem.

A bejegyzés kategóriája: Mindennapok
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .