Akár

Fotelban kucorgós, teásbögre szorongatós, jófajta kiskatarzisos könyvet olvasós, szobámban darvröpködős, nanós pulcsiba burkolózós, macskadédelgetős, behúzott függönyös éjszaka.

Tiszta idill, nem?

Majdnem jól érzem magam. Nem is tudom pontosan, hogy mi hiányzik, de talán annyira nem fontos. Épp csak egy aprócska, nyöszörgős kapirgáló kis hiányérzet valami után.

De mi hiányzik? Lehet, hogy a nyugalom? Nem a világban, mert az megvan – mikor, ha nem hajnali fél háromkor -, hanem odabenn.

Kategória: Mindennapok | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .