Korán kelni

Valahogy soha senki nem szeret korán kelni. Akárhány embert megkérdezek, mindenki inkább aludna sokáig. Lehet, hogy egyszerűen az ismeretségi körömmel nem stimmel valami, torz a mintavétel, ezt nem tudhatom.

Pedig megvannak a maga jól körülírható előnyei a korán kelésnek. Na nem az 5 óra előtti időpontokra gondolok, amik egyértelműen embertelennek minősülnek, és még az 5 és 6 óra közé eső időpontok is csak kifejezetten ritkán fogadhatók el, mondjuk valami utazás vagy fontos esemény miatt.

De a reggel 6, fél 7, 7 óra körüli időpontokban történő ágyból kimászásnak van egy nagyon kellemes folyománya, miszerint szabadon rá lehet csodálkozni, hogy “nahát, már tök régen felkeltem, és még mindig olyan korán van!” Ehhez képest ha az ember sokáig aludt, akkor nincs nagyon más választása, mint elkeseredetten észlelni, hogy “basszus, még csak most keltem, és máris olyan késő van!”

Amíg a második verzió azt sugallja, hogy már úgyis késő, a mai napnak lőttek, minden mindegy, az első arra sarkall, hogy kezdj valamit azzal a sok időddel, amid még mindig van a mai napból. Nem mindegy. Nagyon nem.

És tudom, szeretünk sokáig fennmaradni. Én is szeretek, alapvetően legalábbis. Vagy szerettem régen, amikor még nem voltam ilyen rigolyás öreglány. De tulajdonképpen mi is jó a sokáig ébrenlétben? Mert én este fél tízkor már nagyon fáradt vagyok, és a puszta ébrenlét kedvéért nem feküdni le igencsak ostoba dolog. (Ennek ellenére megteszem, nem is ritkán, de nem is vonom kétségbe önnön ostobaságomat.) És a fáradság mértékében nagyon kevéssé játszik csak közre az, hogy hasznos vagy haszontalan napot tudhatok magam mögött: estére így is, úgy is elfáradok.

(Hogy a fáradtság aztán nem szükségképpen járul hozzá a könnyebb elalváshoz, meg hogy bármennyire is álmos vagyok, amíg a macskámat nem sikerült begyűjteni a kertből, addig nem alszom, jelen pillanatban mellékes tényezők.)

Szóval annak ellenére, hogy nagyon tud fájni, amikor az ébresztő 06:08-kor, 06:28-kor vagy 06:58-kor megszólal (Miért, talán nem tudtad, hogy csak 8-asra végződő időpontokban lehet felkelni? És hogy az 5:58 nem jó helyettesítése a 6 órának, mert az még 6 óra előtt van, ami lélektanilag borzalmas, ezért kell helyette a 06:08-at használni?), azért alapvetően hiszek a reggel felkelésben a délelőtt vagy késő délelőtt vagy délben vagy kora délután felkelés ellenében.

Ez nem volt valami érdekes, ugye? Annyi baj legyen.

Kategória: Mindennapok | A közvetlen link.

2 Responses to Korán kelni

  1. Titi szerint:

    Én meg azt szeretem, amikor hazaérek éjfélkor, és elkezdek még valamit írni – nagyon jól haladok, a fáradtságom elszáll, és éjjel fél háromkor olyan jó rácsodálkozni, hogy “már ezzel is készen vagyok, és még mindig csak fél három van, még olvashatok egy kicsit” :)
    Délelőtt viszont használhatatlan vagyok írásra (ezért is dolgozom napilapban :)), tizenegy előtt egyszerűen nem működik az agyam…
    Szívesebben dolgozok hajnali ötig, ha aztán alhatok tízig, minthogy lefeküdjek egykor, de keljek fel hatkor, hogy mindenben elérjek…
    (Igen, az eleve alap, hogy jó napokon nem nagyon érek haza éjfél előtt.)

  2. poggi szerint:

    Nagyon sokáig ugyanígy voltam én is, csak aztán valamikor az elmúlt évek során ez megfordult. (Lehet, hogy azóta, amióta itthonról próbálok dolgozni?) Kár is szépíteni, kispolgári csökevény lettem, gondolom :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .