Hm?

Kedves elfoglaltságom esténként kiülni a teraszra a laptopommal, hintázni és írni. Olyankor, amikor már nincs elviselhetetlenül meleg, vagy legalábbis nincs annyira meleg, mint a szobámban, sőt, az időjárás akár azt is lehetővé teszi, hogy egész mondatokban gondolkozzam. És bár nem akarom elkiabálni, de idén nyáron mintha alig lenne szúnyog. Ráadásul van egy nagyszerű új lámpám is a hinta fölött, befőttesüvegből és huszonötös izzóból készült. Nagyon hangulatos.

És az idén mégis nagyon kevés időt töltöttem kint. Nem mintha nem akartam volna, vagy mintha jobb idő lett volna odabent. Nem, az ok ennél jóval prózaibb: leszakadt a hintaágyam. Na nem teljesen, csak a közepe. A két szélén húsz-harminc centin tartja még a varrás. És egyébként sem hiszem, hogy menthetetlen volna, valószínűleg javítható. Csak nekem, sajnálatos módon a leghalványabb elképzelésem sincs róla, hogy hogyan lehetne megjavítani. Könnyen lehet, hogy le kéne vágni róla az egész vásznat, és tenni rá valami mást. Hálót talán? Hevedert?

Ma este mégis kiültem. Lesz, ami lesz. Kissé feszélyez, hogy tudom, bármelyik pillanatban leszakadhat alattam az egész kóceráj, és a kövön találhatom magam. Van rá esély. Amikor a közepén leszakadt, akkor éppen feküdtem rajta, és nem volt kellemes, pedig nem is vágtam be a derekamat olyan nagyon. De mégis. Az a kellemetlen sejtésem támadt, hogy esetleg túl kövér vagyok. Ami valószínűleg nem igaz, hogyha racionálisan nézem a dolgot, vagy ha hiszek mindazoknak, akik véleményt nyilvánítanak a kérdésben. Na de nyár elején – amikor a leszakadás történt – mégsem jött rám a tavaly nyáron vásárolt nadrágom. És már tavasszal is heves utálatrohamok törtek rám a sovány lányok láttán. Ami nem jó, természetesen. Egyrészt nem kell senkit sem utálni. Másrészt nem jó magamat kövérnek vizionálni. Már próbáltam, és nem jó. Nem vezet jó helyekre.

Mindazonáltal.

Á, nem érdekes a mindazonáltal.

Szóval ülök, hintázok, és szorongok, hogy mikor fogja megadni magát a gravitációnak az egész alkotmány.

Nem tudom, hogy ettől esik-e olyan nehezemre írni, vagy egyszerűen csak elfelejtettem már a hosszú kihagyás alatt, hogy hogyan kell.

Kategória: Mindennapok | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .