Gyilkielmi még egyszer (már megint)

Így a harmadik évad első harmadában a következő dolgokat gondolom:

  • Hiányzik Gideon. És amikor Rossi levette a nevét az ajtóról, az nagyon rossz volt.
  • Viszont Elle közel sem hiányzik annyira, mint hittem.
  • Örülök, hogy egy-két jellegzetes részlet visszajött, amióta legutóbb hiányoltam őket.
  • Prentiss magyar hangja rettentően idegesítő.
  • Egyre rosszabbul viselem a poénokat módszeresen kiirtó fordítást.
  • Nagyon sokszor gondolom azt, hogy “ne nyisd ki az ajtót” és hogy “ne menj be”, és hogy “ne állj szóba vele”.
  • Ennél többször már csak azt szoktam gondolni, hogy “ó basszus!”
  • A valóságban is mindenhol sorozatgyilkosokat látok.
  • Hajlandó vagyok nagyon sajnálni a brutális bűnözőket mindazért, amit elkövettek ellenük, és amitől ilyenek lettek, de azért sokkal-sokkal jobban sajnálom az áldozataikat.
A bejegyzés kategóriája: Mindennapok
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .