Megvilág

Néha szoktam szomorkodni. Hogy igazából a kutya se olvas. Hogy igazából a kutyát se érdekli, mi van velem, hogy élek-e vagy halok, hogy mi van, úgy általában. És hogy igazából ezért nem is hibáztathatok senkit, mert én meg nem írok, és alapvetően legtöbbször még engem se érdekel, hogy mi van velem, és hogy élek-e vagy halok (ugyanis ha ezen elkezdek gondolkozni, annak sosincs jó vége.)

De azért piszkálja a csőrömet. Hogy van egy kommentszekció, ahová lehetne kedves visszacsatolásokat adni, olyan terápiás jellegű simogatásokat, olyasmiket, mint amikor az arckönyvön nyomogatják a hüvelykujjakat, és akkor érzi az ember, hogy na ő most valaki. (Pedig.)

Aztán felébredtem. És ránéztem egy-két helyen, hogy ahol kommentálnak az emberek blogokon – kivéve, hogyha a blogger valami nagyon extrém, nagyon nehéz élethelyzetben van (ami a blogírásnak mára az egyetlen védhető oka maradt), és személyiségét áthatja a nehézségekkel szembenézve a nagyon csodálatos magára találás, a mindennapos küzdelem és az ehhez kapcsolódó derű, de néha még ott is – mit kommentálnak. Hányszor közlik valakivel, hogy az ő problémája nem probléma, bezzegazenyém, hogy fejezd be a nyavalygást és ugorj le a hídról, ha nincs jobb dolgod, egyébként is, hogy merészeled ezt meg azt. Hogy hányszor mondják meg, hogy te igazából nem számítasz, hogy te igazából egy senki vagy. És egyébként is: ne merészeld azt érezni, amit érzel, azt gondolni, amit gondolsz, mert én, kívülről, az összes magasrendű igazság forrása és letéteményese, aki vagyok, most azonnal megmondom neked, hogy ezek helytelen érzelmek és helytelen gondolatok, és pfuj. Mert én, a külső, az okos, a felsőbbrendű pontosan tudom, hogy az a személy, aki te vagy, rosszul… hát, nem is tudom, mit csinálsz rosszul. Mindent. Rosszul létezel.

És ez nyilván elvezethetne egy hosszasabb okfejtéshez, ami nagyjából évek óta érik a fejemben, de most nem fog. Most csak odáig vezet, hogy tulajdonképpen jó nekem, hogy a kutya se kommentál semmit, pláne nem idegenek. Tartsátok meg jó szokásotokat. Kedves trollok, járjatok máshová ebédelni.

Vagy mittudomén. Akár éhen is lehet pusztulni, nyugodtan.

A bejegyzés kategóriája: Mindennapok
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

4 hozzászólás a(z) Megvilág bejegyzéshez

  1. Zoli szerint:

    Kedves Poggi!
    Nem ismersz, és lehet, hogy soha sem fogunk találkozni. De ne hagyd abba az írást. Én nagyon szeretem, ahogy írsz és ahogy gondolkodsz.
    Évekkel ezelőtt többször nekilendültem, hogy írok a Nano-n. Egyszer miattad gondoltam meg magam, hogy mégsem írok, mert ilyen jól úgysem tudok írni, mint te. Aztán tovább gondolkodtam, végül is miattad sikerült megírni akkor egyszer az 50 ezer szót, mert egy olyan lányól szólt, aki nagyon jól ír. Te voltál a hősöm.
    Szóval csak ennyit akartam mondani, így sok év után.
    Ha nincs jobb ötleted, és írsz egy mailt, annak is örülnék.

  2. poggi szerint:

    Kedves Zoli,
    nagyon köszönöm. Borzasztóan jól esett.

    Nem terveztem abbahagyni, egyszerűen csak annyira észvesztően zsúfolt és mozgalmas volt ez az elmúlt négy hónap, hogy semmire, tényleg semmire nem volt időm, erőm, alkalmam. Se gondolkodni, se írni, se olvasni, se aludni, éppen csak a feltétlenül, “egyik napról a másikra muszáj” dolgok felszínén maradni sikerült, és azt is alig. Remélem, most kicsit majd jobb lesz, több nyugalom, több idő — meglátjuk.

    Nekem is fontos (fontos lenne), hogy rendszeresen leírjam, ami a fejemben van, mert úgy tudok csak rendet tenni odabenn.

    Ami pedig a Nanót illeti… nagyon örülök. Nincsenek rá szavaim, és valószínűleg el sem tudod képzelni, mennyire meghatottál vele.

  3. Zoli szerint:

    Kedves Poggi,
    köszönöm a választ, és várom, hogy újra írj.

  4. Gombos Ildikó szerint:

    Kedves Poggim!

    Gombos Ildi vagyok, a kisborjú,paulisztikus rakétával szíventalált,aki gyanútlanul csak pisilni akar a reptéren,de hirtelen ismerős copfot lát:)

    Légyszi,dobj nekem üzenetet,mert írnék valami meglepit privátban,de nem lelem emailcímed:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..