Piacképes

Láttam a Tescoból kifelé jövet egy falragaszt azon a folyosón, amelyiken a buszmegállóba kell menni. Azt írja nagy, színes, ordító betűkkel, hogy “Piacképes szakmát szeretnél?” Ezen aztán úgy elgondolkodtam, hogy nem is szálltam buszra, hanem gyalogoltam hazáig. És mire hazaértem, megtaláltam a válaszomat.

Nem, nem szeretnék egy új, piacképes szakmát. Azt szeretném, ha az én meglevő szakmám lenne piacképes. A kettő közel sem jelenti ugyanazt, és nem felcserélhető. Ha nem lesz a létező érdeklődési körömben a létező szakmám piacképes, akkor lehet, hogy piacképtelenül fogok élni.

Meg is mondom, miért. Ha csak “egy” állást szeretnék, hogy valami legyen, akkor kiköthetnék mindenféle helyeken, azt hiszem, lehetnék pénztáros, telemarketinges, meg sok más gusztustalanság. Csakhogy én egy olyan állást szeretnék, ami jó nekem. Nem sok értelme lett volna különben otthagyni az előzőt, azért, hogy másutt lehessek inkább boldogtalan.

Kategória: Mindennapok | Címke: , , | Hozzászólás most!

Az első válaszok

Az egyik azt mondja, “helyes, úgy is mondhatnám, szemtelen”, a másik azt írja, “rokonszenves és céltudatos”. Akkor vajon hol az igazság? Nem mondom, mind a kettő pozitív a maga módján, főleg abban a kontextusban, amelyben előkerült, de mégsem fedi egymást egészen a két kifejezés jelentéstartománya.

Kategória: Mindennapok | Címke: , | Hozzászólás most!

Az első levelek

Miután hat hetet ültem az üres Word előtt, megelégeltem magamat, a töketlenkedést, az ostobaságomat, meg ezt az egészet. Bár az elégedetlenség már hamarabb is jött, de most érte el azt a pontot, hogy besokalltam magamtól.

Miután hat hetet töltöttem azzal, hogy siránkoztam, vajon hogyan is kell önéletrajzot írni, és hogyan kell kísérőlevelet írni (és elolvastam az Interneten fellelhető minden tanítást róla), akcióba léptem.

Elsőként eldöntöttem, hogy nem vagyok hajlandó megfogadni ezeket az idióta tanácsokat. Miszerint az önéletrajznak nem az a célja, hogy bemutasson az eljövendő munkáltatómnak, hanem hogy szerezzen nekem egy interjút, jó marketinganyagként eladjon engem neki. És azt az ötletet is kivágtam a kukába, hogy mindenféle sablonfrázisokkal operáljak, és leírjam, hogy kiváló kommunikációs készségem van (mikor nincs), hogy remek csapatjátékos vagyok (holott utálom az embereket), és csak akkor írom le, hogy milyen mélységesen motivált vagyok, ha tényleg.

Szóval tudtam, hogy favágó módon fogok hozzákezdeni ehhez az egész állásvadászathoz. Tudtam, hogy mit akarok a levelemtől: leginkább azt, hogy legyen olyan, mint én. Legyen őszinte, legyen tudatos, és szerezze meg nekem az állást, amit akarok. Igen ám, de hogyan? Ezen a feladványon ültem nemcsak az elmúlt hat hétben, hanem már előtte is egy ideje.

Tegnap késő este aztán új erőt éreztem magamban, nekiültem, és megírtam két óra alatt azt a levelet, amit másfél hónap alatt nem voltam képes. Ma reggel átnéztem, kinyomtattam tucatnyi példányban, és elbaktattam velük a postára. A többi már nem rajtam múlik.

Kategória: Mindennapok | Címke: , | Hozzászólás most!

Valaki mondja meg

Közel egy hónapja nem sütöttem semmit. Nem tudom, pontosan mióta, mert nem szoktam feljegyezni. Akárhogy is, tök régen nem.

A szobámban sem takarítottam már egy ideje – talán éppen olyan régen -, és elkezdtek felgyűlni a porcicusok.

Ma felsöpörtem, kiporszívóztam, és egy adag muffin várja jobb sorsát a sütőben.

A kérdés az, hogy ilyenkor éppen próbálok-e visszarázódni a normális kerékvágásba, vagy pótcselekvéseket végzek, hogy ne kelljen munkát keresnem?

(Találni szeretnék ugyanis, nem keresni. Ami elég hülye dolog, mert nem így megy. Csak valami blokkolja nálam a motivációs levél megírásának képességét. Azt tudom, hogy minek kellene benne lennie, és azt is, hogy milyen hatást kellene kiváltania. Csak azt nem tudom, hogyan írjak olyat, ami ezeket a dolgokat tudja. Talán egyik este, mikor nagyon fáradt leszek, leírok mindent, ami csak eszembe jut, aztán nappal összeszedem belőle a használható részeket. Mégis könnyebb egy meglevő szöveget gondozni, mint a semmilyen fölött görcsölni.)

Kategória: Mindennapok | Címke: , , | Hozzászólás most!

Motiváció

Tisztelt Munkáltató!

Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Amennyiben engedélyt adott, kérem tekintse meg a csatolt önéletrajzomat. Köszönöm.

Szívesen megmagyaráznám Önnek, hogy miért volna nagyon hasznos az Ön cége számára, ha engem alkalmazásba venne. Mi sem volna annál nagyszerűbb, mintha rávilágíthatnék, miért szerény személyem a legjobb dolog, ami a Vállalattal történhet.

Sajnálatos módon ezt nem állíthatom, ugyanis magam sem gondolom komolyan, hazudni pedig tudtommal nagyon csúnya dolog.

De engedje meg, hogy egy nagyon is igaz állítást tegyek. Velem nem történhetne igazán jobb dolog, minthogy Ön munkát adjon nekem. Nem fontolná meg, legalább humanitárius indíttatásból?

Alázatos híve,

én

Kategória: Mindennapok | Címke: , | Hozzászólás most!