#744

Ma este megint rám tört a szokásos „nem tartozom sehova”-érzés. Ezzel mondjuk csak az a baj, hogy ma éjjel aludni szerettem volna, nem pedig ébren utálni az életemet.

Kategória: Két mondat | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük