A sok-sok évnyi aggódás után most kipróbálom, hogy nem foglalkozom vele, hogy mi történik a világ rajtam kívül eső részével. Könnyebben megy, mint gondoltam.

Ez a szakadó eső kifejezetten szemétség. Hogy fog így holnap este kinyitni a jégpálya?

Vettem magamnak egy kardigánt. Az az egy baj van vele, hogy mindenki olyan butaságokat mond rá, hogy mogyoróbarna, meg bézs, pedig egyértelműen plüssmackószínű.

Ahhoz képest, hogy ma takarítani akartam, jószerivel még ki sem keltem az ágyból. Nem baj, most megreggelizek, kikapcsolom a gépet, és neki fogok kezdeni.

Pillanatnyilag eléggé utálom a világot. A gondok csak ott kezdődnek, hogy láthatólag a világ is eléggé utál engem.