Poggi.hu

Bezárt a fesztivál. Megint nem lesz egy évig. Elég kár, de hát nincs mit tenni. A lényeg az, hogy én kinn voltam, és ha nem is egy évre előre, de a Könyvhétig mindenképp feltöltődtem energiával. A terveimnek megfelelően elszórtam egy nagy zsák pénzt (kivéve, hogy nem volt nagy zsák pénzem) és szereztem néhány könyvet ajándékba is. Ezeket ezúton is köszönöm :) Sokadszorra is. Kerestem (és találtam is) ismerősöket, beszélgettem emberekkel, idegenekkel is, kérdezősködtem, fontoskodtam, nyomoztam, ilyesmiskedtem. Jó volt.

Sütött a nap, meg mindenféle más földi jó… ez így teljesen rendjén van. Van sok új könyvem, betevő olvasnivalóm, meg egy kicsit elegem is, de az másból. Ja, és dolgom holnap, az is van. Meg késő este is. Úgyhogy ahelyett, hogy hosszasan ömlengenék a Fesztiválról (nem mintha lenne mit), most elmegyek az ágyikómba, és beleborulok. Kivételesen az az érzésem van, hogy hamar és jól fogok aludni. Ha csak be nem kéredzkedik velem az ágyba valamelyik könyv, ahogyan azt múlt éjjel a „Hova mennek a kacsák?” tette, mert akkor viszont nem fogok aludni, hajnali fél 5 előtt semmiképp sem. Úgyhogy a könyvek szépen a zacskóban maradnak a helyükön. Én pedig, amint kitaláltam, hogy mikor is kellene fölkelnem, megyek aludni.