Ma valahogy minden jól sült el. Még az időjárás is, többnyire.

Én aztán nem ijedek meg egy kis esőtől, megyek a Könyvhétre. Van egy baromi ronda, de legalább vízhatlan esőkabátom.

Kell egy bögre kakaó meg egy zacskó pattogatott kukorica. És nem érdekel, hogy hizlal.

Bárcsak állíthatnám, hogy nagyon elaludtam! De az igazság az, hogy tudatosan állítottam mindig egy-egy órával előbbre a vekkert, ahányszor csak megszólalt.

Nem is olyan kényelmetlen dolog a merevítős melltartó, mint hittem. Igaz, rettenetesre számítottam.